Dr. Görög Gábor vezető szájsebész
Miért lehet szükség csontpótlásra?
Sok páciensnél előfordul, hogy addig halogatja fogainak a rendezését, a szükséges fogászati beavatkozásokat és esetleges húzásokat, hogy a végén maga a csont állapota is megromlik, ami tartó csontként funkcionált volna egy esetleges fogbeültetés esetén.
Hogyan állapítják meg a csontpótlás szükségességét?
Minden esetben CT felvétel alapján dönt a szakorvos, hogy van-e szükség csontpótlásra vagy sem.
Milyen csontpótló módszerek léteznek?
Az egyik az arcüreg emelése, melyet érzéstelenítés után nyitunk meg. Felemeljük a nyálkahártyát, majd a szemcsés állagú csontpótlót alárétegezzük. Mindezt kollagén membránnal zárjuk.
A másik módszer az állcsontgerinc vastagítása. Ez esetben hasonló a folyamat, annyi különbséggel, hogy a gerinc vastagságát, szükség esetén a magasságát megnöveljük.
Milyen csontpótlók léteznek?
A csontpótló anyaga szintetikus, humán, vagy állati eredetű, de a legfontosabb, hogy élettelen csontról beszélünk. Így a beültetés után körülbelül 1-2 hónapig nincs megfelelő keringése, ami esélyt adhat a fertőzéseknek.
A páciens más helyről kivett, saját csontja is szolgálhat csontpótló anyagként.
Csontpótlás után mikor lehet betenni az implantátumot?
A legtöbbször 6 hónapot kell várni a gyógyulásra, más esetekben viszont sikerülhet az implantációval egy időben kivitelezni. Ez sok mindentől függhet, mint például a páciens alkatától, szokásaitól, nemétől, kórelőzményeitől, csontozatától, stb.
Elkerülhető-e a csontpótlás?
Ma már léteznek olyan implantációs technikák, melyekkel kedvezőtlen csontállomány esetén is kivitelezhető a fogbeültetés csontpótlás nélkül. Ilyen például az All-on-six technika, ahol mindössze 4, 5 vagy 6 implantátumon helyezkedik el a teljes fogsor. Az implantátumok oda kerülnek beültetésre, ahol a legkedvezőbb a csonttömeg.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a csontpótlás elkerülhetetlen.